Lassan halad az átvilágítási törvénytervezet tárgyalása. Több mint tizenöt évi kivizsgálás, tárgyalás, felderítés ellenére sem mondták még ki, hogy kik a felelősek az 1989. decemberi ártatlan emberáldozatokért. Az átvilágítási törvény megtiltaná, hogy közméltósági tisztséget töltsenek be olyanok, akik a kommunizmus alatt élvezték a pártvezetőségnek kijáró előnyöket, és kommunista elveket vallottak. Egyesek már elkészítették a volt kormánypárt feketelistáját azok névsorával, akik az új átvilágítási törvény szerint „tisztátalanoknak” bizonyulhatnak. Az első helyre Ion Iliescu került, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának egykori tagja, propaganda titkár, ifjúságügyi miniszter, megyei pártbizottsági első titkár. Őt követné Nicolae Vacaroiu, aki az állami tervbizottságban volt igazgató. Octav Cozmanca a miniszteri tanácsban töltött be vezető tisztséget. Doru Ioan Taracila és Ion Solcanu jelentős állásokat foglaltak el a kommunista pártbizottságban. Ioan Talpes tiszt volt a Védelmi Minisztériumban, és egy katonai kiadvány főszerkesztője. Viorel Hrebenciuc megyei párttitkári tisztséget töltött be, Dan Ioan Popescu felügyelő volt a kommunista minisztertanácsban, Mircea Pascu volt védelmi miniszter a pártaktivistákat felkészítő akadémián (Stefan Gheorghiu) volt kutató és lektor, Vasile Puscas a kommunista egyetemisták szövetségében töltött be tisztséget, Ovidiu Banzan volt egészségügyi miniszter pedig ugyanitt az oktatási, művelődési osztály alelnöke volt. /Újvári T. Ildikó: Átvilágítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
2006. április 12.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) titkára, Constantin Buchet közölte: a bizottság megkapta Mugur Ciuvicatól Traian Basescu államfő esetleges Szekuritátéval való együttműködésére vonatkozó dokumentumokat. A testület tagjai úgy döntöttek: sürgősségi eljárással kérik a Védelmi Minisztérium archívumában lévő szekusdossziék átadását az átvilágító bizottságnak. Traian Basescu elnök tagadta, hogy kapcsolatot tartott volna fenn a Szekuritátéval, mint politikai rendőrséggel. Cecilia Morariu bíró, a Legfelső Bírói Tanács szóvivője bejelentette: az intézmény két tagja 1990 előtt együttműködött a Szekuritátéval. Erre azt követően derült fény, hogy a tanács kérte képviselőinek átvilágítását. /Ciuvica átadta a Basescura vonatkozó dokumentumokat. A szekusdossziék átadását sürgetik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./
2006. június 1.
Május 30-án járt le az a határidő, amelyet Traian Basescu államelnök az egykori Szekuritáté iratanyagának az átadására szabott meg. Május 15. és 26. között a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) 393 folyóméter iratcsomót vehetett át a Román Hírszerző Szolgálattól (RHSZ). Ebből 210 méter az ország biztonságát veszélyeztető, titkosított iratcsomó. Ezenkívül további 125 ezer ívből álló adattárat adott át a román hírszerzés a testületnek. A Védelmi Minisztérium is megvált a birtokában lévő dokumentumoktól, mintegy 15 métert kitevő 1523 dossziétól. Most az egykori titkosszolgálat elektronikus adatbázisát adják át. Ennek köszönhetően könnyebben azonosíthatják majd az archivált iratcsomókban előforduló neveket. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja úgy értékelte, hogy minden érintett intézmény adott át iratanyagokat, de ez csak a töredéke az egésznek. A továbbiakban gondoskodni kell arról, hogy e nagy mennyiségű dokumentumhalmazt hol tudják megfelelő módon tárolni. Hátra van még az anyagok felleltározása, illetve a kutatók általi feldolgozása. Constantin Buchet, az átvilágító testület titkára közölte, hogy a védelmi tárca által átadott iratcsomókra ötvenéves titkosítási kötelezettség érvényes. Így a testület tagjai nem férhetnek hozzá a dossziékhoz. Javasolta a minisztériumnak, hogy oldják fel ezt a kötelezettséget. A miniszterelnök és az államelnök többet nem nevezhet ki tagokat az átvilágító bizottságba, döntött a szenátus jogi bizottsága. /Folyamatban a szekus iratcsomók átadása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./
2006. június 12.
Már csak idő kérdése, hogy kiderüljön: melyik román politikus számlájára folyt be a hétmillió font, amelyet BAE System, a legnagyobb brit hadiipari vállalat fizetett egy 2003-as, 116 millió fontos ügylet fejében. A hétmillió font jócskán megtérült a BAE Systemnek: a cég 116 millió fontért adta tovább Romániának a brit védelmi minisztériumtól 200 ezer fontért vásárolt két fregattot. Az ügylettel kapcsolatban a brit sajtó azt írta, hogy lebonyolításakor Románia „kétségbeesetten kereste Nagy-Britannia támogatását a NATO-csatlakozáshoz”. Elsőként a galaci Sidex acélipari kombináttal kapcsolatban merült fel hasonló gyanú. Szintén a brit nyomozóknak köszönhetően derült fény arra, hogy a Nastase-kormány Tony Blair miniszterelnök „sugallatára” adta el potom áron a kombinátot. Utólag kiderült, hogy az indiai származású tulajdonos, Laksmi Mittal pénzzel támogatta Blair pártját a választási kampányban. Az ügynek Bukarestben csak sajtóvisszhangja volt, büntetőjogi következményekkel nem járt. /Szőcs Levente: Fregatt-ügy: lefizettük a Nyugatot? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./
2006. szeptember 7.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) besúgóinak listáját kéri a Pro Europa Liga – jelentette be Smaranda Enache, a szervezet társelnöke, aki a SRI-hez fordult, hogy saját jelenkori dossziéjáról is tudomást szerezzen. Az SRI azonban titkosnak minősítette a kért információkat. Ezek után Smaranda Enache nem tudhatta meg, hogy megfigyelés alatt áll-e vagy sem, illetve telefonját lehallgatják-e. Szerinte nem elegendő, hogy a politikum által létrehozott átvilágítótestület – teljesen szubjektív és szelektív módon – mindössze a szekus besúgók nevét hozza nyilvánosságra. A liga vezetője hangsúlyozta, hogy az átvilágítóbizottság tagjainak egyénre szabott döntéseket kellene hozniuk. „Szervezetünk határozottan visszautasítja a kollektív bűnösség elvét. Mindenkit külön, de azonos szabályok szerint kellene vizsgálni” – vélekedett Smaranda Enache. A Pro Europa Liga társelnöke szerint a volt szekusoktól és besúgóktól meg kell vonni a több tíz millió lejes nyugdíjat, az adókedvezményeket, az állami kitüntetéseket. Smaranda Enache megerősítette Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd felvetését, miszerint a romániai magyar kisebbség tagjait fokozottan figyelte a Szekuritáté. „A hatalom úgy tekintett a magyar kisebbségre, mint valami belső ellenségre, akit tanácsos ellenőrzés alatt tartani” – fejtette ki a szervezet társelnöke, aki ezzel magyarázza a magyar nemzetiségű besúgók meglehetősen magas arányát. Törvénytelen és fölösleges adatgyűjtést végez a Védelmi Minisztérium – állítja Haller István, a Pro Europa Liga keretében működő Emberjogvédelmi Iroda vezetője. A hatóságok olyan kérdőív kitöltésére kötelezik a sorozásra behívott, a katonai kötelezettség alól már mentesült fiatalokat, melyben az általános adatokon kívül személyes kérdésre is kíváncsiak. Ilyen például az a kérdés, amely az illető külföldi tartózkodásainak dátumát és célját firtatja. /Szucher Ervin: Smaranda Enache: adják ki a SRI besúgóit is. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./
2006. szeptember 26.
George Maiort és Claudiu Saftoiut jelölte Traian Basescu államfő a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (KHSZ) élére. A bejelentés meglepetést keltett, George Maior ugyanis a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátora, míg a külügyi hírszerzés vezető tisztét az eddig elnöki tanácsadóként aktiváló Saftoiu töltheti be. Maiort az államelnök az ellenzéki párttal való egyeztetést követően nevezte meg Radu Timofte lehetséges utódjaként. A két hírszerző szolgálatot jelenleg ideiglenesen Mihai Florian Colda illetve Silviu Predoiu vezeti. /Váratlan jelölések a hírszerzés élére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ Adrian Iorgulescu liberális művelődésügyi miniszter közölte: az államfő „kezet nyújtott a PSD-nek” Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor ugyancsak csodálkozását fejezte ki a döntés kapcsán, hozzátéve: mindkét személyről jó véleménye van. A 38 éves Claudiu Saftoiu, a SIE igazgatói posztjának várományosa a Bukaresti Egyetem bölcsészkarán végzett, majd újságíróként tevékenykedett. A 39 éves Kolozsvárt született George Cristian Maior – jelenleg a szenátus védelmi bizottságának PSD-s elnöke – a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát, a Nastase-kormány idején pedig a védelmi minisztérium államtitkára volt. /Farcádi Botond: Basescu az ellenzéknek adta a SRI vezetését. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./
2006. október 26.
Megoldódott az államfő és a kormányfő közötti vita, Teodor Atanasiu védelmi miniszter október 25-én bejelentette lemondását, így a tárca a demokrata Sorin Frunzaverdeé lesz, Tariceanu pedig Varujan Vosganian jelöltethette az Európai Bizottság (EB) biztosi posztjára. Előzőleg Basescu és Tariceanu találkozott és megegyeztek. Az RMDSZ pozitívan fogadta Varujan Vosganian librális szenátor európai biztosi tisztségbe való jelölését, egy kisebbségi politikus is képviselheti Románia érdekeit. /Borbély Tamás: Kiegyezett Tariceanu és Basescu. Honvédelmi tárca Vosganianért cserébe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ Sorin Frunzaverde PD-alelnök korábban már három miniszteri tisztséget is betöltött, többek között a védelmi tárca vezetését is rábízták. A Ciorbea-kabinet idején, 1997 decemberétől 1998 februárjáig a környezetvédelmi tárcát vezette, Radu Vasile kormányzása alatt pedig turisztikai miniszter lett, tisztségét 1998 áprilisától 1999 decemberéig töltötte be. 2000 márciusában Victor Babiuc demokrata párti védelmi miniszter átigazolt a liberálisokhoz, ezt követően a tárcavezetőnek távoznia kellett, helyére pedig Frunzaverdét ültették a Védelmi Minisztérium bársonyszékébe. 2000 decemberében képviselői mandátumot nyert, 2004-től pedig a Krassó-Szörény Megyei Tanács elnöke. /Sorin Frunzaverde, a sokoldalú miniszter. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./
2006. november 8.
Puhították korábbi tanúvallomásuk állításait a Mihai Chitac és Victor Athanasie Stanculescu tábornok perében beidézett tanúk a bukaresti tárgyaláson. A két tábornokot azzal vádolja az ügyészség, hogy az ő parancsukra kezdődött 1989. december 17-én a forradalmárok elleni fegyveres megtorlás Temesváron. Gheorghe Badea őrnagy korábban azt vallotta, hogy Stanculescu parancsára indult a gyiroki alakulatból tankokkal Temesvár központja felé, most arról beszélt, hogy Stanculescu csupán afelől érdeklődött tőle telefonon, hogy készenlétben állnak-e a tankok a bevetésre. Egy másik tanú Mihai Chitac tábornok felelősségét csökkentő vallomást tett. Mindkét tábornokot 1999 júliusában már jogerősen ítélte 15 évi börtönbüntetésre a legfelsőbb bíróság. Perükben 409 egykori áldozatnak mintegy 40 milliárd lej kártérítést ítéltek, amit 2000-ben a román védelmi tárca ki is fizetett. A tábornokok azonban nem kerültek a rácsok mögé. Stanculescu külföldre szökött, Chitac pedig betegsége miatt maradt szabadlábon. Joita Tanase főügyész 2001 tavaszán felfüggesztette a büntetés-végrehajtást, majd rendkívüli perújrafelvételt kezdeményezett. /Gazda Árpád: Felmentő tanúvallomások a tábornokok perében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./
2007. március 22.
Az 1989-es rendszerváltás után a romániai polgári titkosszolgálat folyamatosan követte az erdélyi magyar közösség megnyilvánulásait. Jelentéseiben visszatérő motívum a helyi radikális csoportok külföldről történő támogatása és irányítása. Ezen a héten mutatják be a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) székelyföldi jelentését a bukaresti törvényhozásban, Nicolae Popa konzervatív párti (PC) honatya kezdeményezésére. Tavaly december második felében kezdte meg az autonómiaigénylést felmérni szándékozó belső népszavazását a Székely Nemzeti Tanács. Hasonló alkalmat adott a SRI elszámoltatására idén március elején az ezúttal az RMDSZ nevéhez kötődő Szövetség Székelyföldért Egyesület megalakulása Gheorghe Funar Nagy-Románia párti (PRM) főtitkárnak. Az SRI közvetlenül az 1990 márciusában bekövetkezett marosvásárhelyi véres események után alakult meg hivatalosan. Addig nyílt titok volt, hogy nem hivatalosan ugyan, de már három hónapja működik a belföldi polgári hírszerzés a bukaresti Turisztikai Minisztérium egyik irodájában. Erről írt Radu Portocala, Franciaországban élő román származású újságíró Egy palotaforradalom anatómiája című könyvében a kilencvenes évek elején. Nicolae Ceausescu államfő és kommunista pártfőtitkár menekülése után négy nappal a Belügyminisztérium keretében működő Állambiztonsági Főosztályt (DSS) megszüntették, majd állományát és infrastruktúráját rendelettel átvette a Honvédelmi Minisztérium. Hivatalosan az állam és kormány vezetőit 1989. december 26-tól 1990. március 20-ig a belföldi katonai hírszerzés tájékoztatta az országban zajló eseményekről. A rendszerváltás utáni években a polgári titkosszolgálat arról számolt be a törvényhozásban ismertetett jelentéseiben, hogy idegen országok ügyködnek Románia területén. „A külföldi kémszolgálatok akcióinak célja volt a nemzeti kisebbségek körébe történő beszivárgás mesterséges feszültségek keltése céljából a kisebbségek és a többségi lakosság között” – olvasható az 1990. novemberi SRI-jelentésben. Egy évvel később, amikor a Katona Ádám nevéhez kötődő Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) nevű RMDSZ-platform székely népgyűlést hívott össze az autonómia kikiáltására a Hargita megyei Agyagfalvára, a honvédelmi tárca hadgyakorlatot tartott az októberre meghirdetett népgyűlés előtti hónapokban Székelyföld több településén. Stefan Gusa tábornok katonai vezérkari főnök 1991. július 18-án azt nyilatkozta a berepülések kapcsán a közszolgálati televízió Pro Patria című katonai műsorában, hogy a könnyen elzárható hágókat és szorosokat ismertették a parancsnokokkal. Egy nappal később a genfi nemzeti kisebbségi konferencia a záródokumentumában kiállt a nemzeti kisebbségek védelméért. Október 17-én a bukaresti parlament elfogadta a SRI működését szabályozó törvénytervezetet. 1993-as jelentésében a SRI az EMK-ról azt állította, hogy 1992-ben külföldről kapott anyagi támogatást és egyben „külföldi intézmények tisztségviselői koordinálják a romániai szélsőséges irányzatokat”. Iliescu elnök elsősorban az általa horthysta-nosztalgikus és újfasiszta köröknek nevezett nyugati magyar emigrációt bírálta a velük rokonszenvező erdélyi körök támogatásával. „Az egyik Romániában akkreditált külföldi képviselő az általa megfelelőnek talált személlyel igyekezett helyettesíteni a kisebbségi közösség vezetőjét” – olvasható továbbá a jelentésben. Nem változott a helyzet a kilencvenes évek derekán sem. Továbbra is külföldi ügynököket azonosított a SRI a „magyar autonomista-szeparatista és revizionista akciók” támogatásában. 1995 februárjában és márciusában ismét harci helikopterek és harci repülőgépek jelentek meg több székelyföldi település légterében. Az SRI részére készült katonai felderítési jelentés szerint „a magyar többségű településeken feszült hangulatot keltenek az RMDSZ-vezetők provokatív és agresszív nyilatkozataikkal”. Ion Iliescu államfő 1995. március 4-én elfogadhatatlannak nevezte „egyes magyarországi politikai erőknek azt az igényét, hogy ők irányítsák a más államok területén működő magyar kisebbségek politikai tevékenységét”. Kedvező konjunktúra esetén nyíltan veszélybe kerülne Románia területi épsége, ha a magyar és ukrán nemzeti kisebbségek szervezeteitől származó egyes akciók ellenőrizhetetlenné válnának – fogalmazott Ovidiu Soare, a SRI alkotmányvédelmi osztályának vezetője. Két hónappal korábban Constantin Degeratu dandártábornok, a védelmi miniszter első helyettese azután látogatott Székelyudvarhelyre, hogy véget ért a Kárpát-medencei térség magyar polgármestereinek konferenciája, illetve az előtt a polgári fórum előtt, melyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Németh Zsolt alelnök jelenlétében mutatta be a Temesvár szelleme című kötetét Tőkés László nagyváradi református püspök. 1997. szeptemberében ismertette Sergiu Nicolaescu szociáldemokrata szenátor Erdély militarizálási tervét, mellyel megelőzhető lenne a koszovóihoz hasonló helyzet megismétlődése. 1998 nyarán a román védelmi minisztérium fővezérkarának pszichológiai műveleti osztálya gyakorlatot tartott Kovászna és Hargita megye határában, Havasi Gyopár 98 elnevezéssel. A SRI 1999. évi jelentése megemlíti, hogy szélsőséges szervezetek és külföldi titkosszolgálatok arra tesznek kísérleteket, hogy alapítványok és egyesületek álcája alatt szélsőséges csoportokat alakítsanak, de nem nevesíti ezeket. A 2000. és 2001. évi összefoglalókban csak általánosságokban fogalmazza meg helyzetképét a SRI, a 2002. évi jelentésében már olyan régiós autonomista vagy föderalista műveletekről számol be, melyek a romániai gyakorlattól eltérő földrajzi, történelmi és felekezeti hagyományú modelleket vesznek alapul. Az SRI szerint külföldi támogatást élvező belföldi körök a Románia külföldi arculatát hátrányosan érintő megnyilvánulásokat próbáltak kezdeményezni. Autonomista-szeparatista műveletek megerősödéséről adott hírt a SRI 2003. évi beszámolója: „A romániai magyar radikális körök a szervezési, gyakorlatibb akciókra tették a hangsúlyt az etnikai alapú területi autonómia megszerzési folyamatában”. Az SRI szerint törvénytervezetek előterjesztésével igyekeznek legitimálni szeparatista és alkotmánysértő autonóm kormányzati szerkezeteket. Az etnikai alapú autonomista-szeparatista terveket támogató radikális csoportok agresszivitásáról számolt be 2004. évi jelentésében a SRI: „Propagandatevékenységükkel párhuzamosan az ügyben érdekelt, külföldi támogatást élvező radikális magyar körök biztosították a Székelyföld régió széles körű autonómiáját célzó szervezési formulák kikristályosodását és konszolidációját, és folytatták törvényhozási kezdeményezéseiket a kitűzött célok jogi feltételeinek elérésére. ” A 2005-ös és 2006-os évi jelentések még nem hozzáférhetők. Szinte minden évi dokumentumban az áll, hogy a csoportok nem élveznek tömegtámogatást, „ennek ellenére az autonómiaelvek radikális színezetű, következetes hangoztatása kockázatot jelent a társadalmi stabilitás rovására. ”A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ 1992-ben elfogadott törvénye szerint /7. cikkely/: „A SRI célja a Románia területén kezdeményezett, szervezett vagy létrejött, nemzetbiztonsági vonzatú adatgyűjtési struktúráknak, illetve az ezekhez történő csatlakozásnak, valamint a távközlések törvénytelen vételét lehetővé tevő eszközök gyártásának, birtoklásának vagy használatának felderítése és elhárítása. ” /Domokos Péter: A román hírszerzés jelenléte a Székelyföldön 1990 után. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), márc. 22./
2007. március 26.
„A politikai elítéltek rehabilitálásának kérdése foglalkoztatja az igazságügyi tárcát. Egy ezzel kapcsolatos törvénytervezet meg is jelent a minisztérium honlapján. Ennek a törvénytervezetnek semmi köze Frunda György kéréséhez, amelyben az RMDSZ- szenátor felkérte a minisztériumot, azonosítsa az összes, 1956 után született ítéletet, a helyet, ahová a kivégzett személyeket temették, és adja meg a kivégzettek hozzátartozóinak a lehetőséget, hogy keresztény módra újratemethessék kivégzett rokonaik maradványait” – jelentette ki Monica Macovei igazság-ügyminiszter március 24-én Marosvásárhelyen, miután részt vett a Pro Európa Liga által a Tolerancia hete rendezvénysorozat roma kérdésekkel foglalkozó szemináriumán. „Feltételezem, hogy Frunda úr vagy másvalaki a magyar kisebbség képviselői közül 1990 óta már több hasonló kérést is benyújtott. Én is szeretném, ha minél hamarabb megoldódna ez a probléma” – mondta Macovei. Sietett hangsúlyozni, hogy a megoldás nem az Igazságügyi Minisztériumra tartozik, ezért az RMDSZ-szenátor levelét a Belügyminisztériumhoz továbbította. „Abban az időben azok a börtönök, ahol feltételezhetően kivégezték azokat a személyeket, a belügyminisztériumhoz tartoztak, jelentette ki, majd hozzátette: levélben fordultam ugyanakkor a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Tanácshoz (CNSAS), illetve a Nemzetvédelmi Minisztériumhoz is „ – tette hozzá. Frunda felhívta a miniszter figyelmét, hogy „üldözési és kivizsgálási hónapok után több mint 1. 000 egyetemistát kizártak az egyetemekről, ítéleteket hoztak, amelyek összesítve 14. 000 év fogházra rúgnak, 30 személyt halálra ítéltek, közülük 24 személyt lőfegyverrel kivégeztek, háttal a kivégzőosztagnak”. A szenátor javasolta, hogy a kivégzettekről parkokat, utcákat nevezzenek el, mert a kommunizmus elleni harc hősei. Az 1956-os halálraítéltek között volt Frunda édesapja is, akinek az ítéletét később életfogytiglani börtönre változtatták. /Mózes Edith: Törvénytervezet a politikai elítéltek rehabilitációjára. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./
2007. május 11.
A törvényszék elutasította Wass Albert ügyében a perújrafelvételt, amelyet Kincses Előd ügyvéd nyújtott be. Kincses Előd a védelmi minisztériumi archívumban talált újabb okiratokra alapozta kérelmét, amelyek bizonyítják, hogy Wass Albertnek semmi köze nem volt az omboztelki és a vasasszentgothárdi kivégzésekhez. Az ügyvéd azt is kérte, hogy a teljes népbírósági dossziét csatolják a Wass Albert 1946-os perének újratárgyalási beadványához, ezt a kérését azonban a törvényszék elutasította. Kincses sajnálatosnak tartja, hogy az 1946-ban lezajlott tárgyalás ítéletét – amelyen 64 személyt helyeztek vád alá, és 20 személyt, akik nem voltak jelen, halálra is ítéltek – ne lehessen újratárgyalni. /Ú. I. : Elutasították a perújrafelvételt Wass Albert ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2008. február 26.
„Pszichikai kényelmetlenséget” okoz a székely megyékben a román karhatalmi szervek túlméretezettsége – figyelmeztetett Antal Árpád képviselő, sérelmezve, hogy a sepsiszentgyörgyi csendőrségnek túlduzzasztott az állománya. Ugyanez a helyzet Hargita megyében is. Aggasztónak tartja, hogy a például a sepsiszentgyörgyi csendőrség épülete akkora, hogy akár Bukarestet is kiszolgálhatná, nemcsak egy hatvanezer fős várost. A csendőrségen dolgozó „ezernyi alkalmazott” között alig akad magyar nemzetiségű. Antal Árpád azt is sérelmezi, hogy a román állam Hargita és Kovászna megyében még mindig nem adta át azokat a kaszárnyákat, amelyeket nem használ már a Védelmi Minisztérium. A politikus korábban interpellált ez ügyben a parlamentben, de azt a választ kapta, hogy a katonai egységek bezárásáról kizárólag a Legfelsőbb Védelmi Tanács dönt. „Így elhatároztam, hogy Sógor Csaba képviselő segítségét kérve az Európai Parlament elé viszem az ügyet” – mondta Antal. „Pszichológiai kényelmetlenséget” okoznak a hadsereg lőgyakorlatai is a Székelyföldön. Csíkszereda Zsögöd felőli részének lakói közül többen arra panaszkodtak, hogy megsűrűsödött a puskaropogás a Csíkszereda melletti katonai gyakorlótéren a Koszovó függetlenségének kikiáltása utáni napokban. Egy idős asszony felidézte, hogy a kilencvenes évek elején, március 15-e körül, valamint a csíksomlyói búcsú idején helikopterekkel próbálták megzavarni a zarándokok áhítatát. A Kovászna megyei csendőrség szóvivője nem tudta megmondani, mekkora a sepsiszentgyörgyi csendőrség állománya. /Illyés Judit, Horváth István: Egyenruha-pszichózis a székely megyékben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2008. február 27.
A kormányfő meghagyta Melescanut ideiglenes igazságügyi miniszternek, nem hívja vissza a védelmi tárca éléről, az államfő pedig felhagyott a vádaskodásokkal. A liberálisok tárgyalnak a szociáldemokratákkal /PSD/. Tariceanu kormányfő nem bírálta a magyar minisztereket, és nem vette rossz néven Markóék Koszovóval kapcsolatos különvéleményét. Emil Boc, a PD-L elnöke kijelentette: a választások után számítanának az RMDSZ partnerségére a kormányalakításban. Ez azt is jelentheti, hogy az államfő többé nem tekinti ellenségnek az RMDSZ-t. A PSD-nek néhány vezető embere tárgyal az RMDSZ vezetőivel. Teljesen választás előtti hangulat ez. Az RMDSZ újra jó helyzetbe került, ismét keresik a kegyeit. Elkezdődött a választási násztánc. /Simon Judit: Násztánc. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2008. március 11.
Pénzügyi támogatás hiányában nem engedélyezi Teodor Melescanu védelmi miniszter a román katonák külföldi küldetését. A tárcavezető nehezményezte a minisztériumnak szánt költségvetés lefaragását /800 millió lejjel csökkentették/. /Nincs elég pénz a külföldi katonai missziókra. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./
2008. május 22.
„Ismételten bebizonyosodott az Európai Unió által is jelzett tény, miszerint a romániai igazságszolgáltatás a politika befolyása alatt áll. Ilyen körülmények között született a bosszantó ítélet” – reagált Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd arra, hogy május 20-án a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék elutasította a perújrafelvételi kérelmet a Wass Albert-ügyben. Az ítélet jogerős, eszerint a romániai igazságszolgáltatás továbbra is bűnösnek tekinti, és fenntartja a kolozsvári népbíróság Wass Albert író bűnösségét és halálbüntetését távollétében kimondó ítéletet. Kincses Előd szerint ez a határozat kísértetiesen hasonlít Marosvásárhely 1990. évi véres márciusát követő, csak a magyarokat sújtó bírósági ítéletekre. A határozat ellenére alapfokon újra kezdeményezhető perújrafelvétel, ehhez azonban a Wass Albert ártatlanságát egyértelműen alátámasztó újabb bizonyítékok kellenek. Az utóbbi hónapokban a Wass-ügyhöz kapcsolódó romániai levéltári forrásokat elsősorban Vekov Károly kolozsvári történész, egyetemi tanár jóvoltából feltárták már, de az író ártatlanságát bizonyító okiratokat a most lezárt perújrafelvétel során nem vették figyelembe. Wass Albert író fia, Czegei Wass András megbízásából Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd 2007 áprilisában azt kérte az igazságszolgáltatástól: tárgyalják újra édesapja perét. Kincses Előd szerint a gyilkosságokhoz Wass Albertnek semmi köze nem volt. Állítását a román honvédelmi, illetve külügyi tárca levéltárából származó, eddig ismeretlen korabeli dokumentumokkal támasztotta alá. Kincses Előd perújrafelvételi kérelmét alapfokon 2007. május 10-én elutasította a kolozsvári bíróság. A román hatóságok többször kérték Wass Albert kiadatását, amit az USA elutasított. Műveiből: Farkasverem (1934), Mire a fák megnőnek (1940), A titokzatos őzbak (1941), A kastély árnyékában (1943), Egyedül a világ ellen (1943), Valaki tévedett (1945), Adjátok vissza a hegyeimet! (1949), A funtineli boszorkány (1959), Kard és kasza (1974) stb. /Benkő Levente: Megtagadott rehabilitáció. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./
2008. szeptember 6.
Szeptember 5-én a marosvásárhelyi városházán találkozott és városfejlesztési kérdésekről tárgyalt Borbély László fejlesztési miniszter és Dorin Florea polgármester. A megbeszélésre a miniszter nyilvános felkérésére került sor, melyen a városi tanácsot alkotó pártok képviselői és a két alpolgármester, illetve a minisztérium részéről is több illetékes vett részt. A zárt ajtók mögött lezajlott találkozót mindkét oldal hasznosnak ítélte, a hangulat nem volt barátságos. Borbély László sérelmezte, hogy a polgármester ezúttal sem tért el megszokott hangnemétől. Több területen sikerült egyezségre jutni, például a visszaszolgáltatott ingatlanokból kilakoltatott bérlők számára építendő lakások kérdésében. Dorin Florea polgármester szerint szükség volt a megbeszélésre. A miniszter azt is javasolta Floreának, hogy találkozzon a védelmi minisztérium vezetőivel és sürgesse, hogy a kiürített laktanyák épületeit juttassák a város birtokába. A polgármester viszont azt mondta, hogy Borbély Lászlónak kellene kormányhatározatot előterjeszteni ebben az ügyben. /(benedek): Tárgyalóasztalnál Borbély László és Dorin Florea. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./
2008. november 29.
Dr. Raffay Ernő történész, a történettudomány kandidátusa, tanszékvezető, volt honvédelmi minisztériumi politikai államtitkár arra tette fel az életét, hogy a trianoni trauma utóhatásait, a mai magyarság gondolatvilágának, lelkiállapotának, nemzettudatának átvizsgálását végezze el. A Trianon utáni kóros elváltozások diagnosztizálására és gyógyítására az első negyedszázad utáni magyar politikai életben, a magyar történelemben nem kerülhetett sor. A hatalmat magukhoz ragadó magyar politikusok, a pártok, majd a kommunista diktatúra meghonosítása után ezt a traumát nem kezelték. Raffay Ernő volt az, aki a negyvenéves tiltásos kurzus után hozzálátott volna a kezeléshez. Amennyiben hagyták volna. Raffay Ernő már 1987-ben az olvasó asztalára tette az Erdély 1918–1919-ben című könyvét. Trianon titkai először 1989-ben, majd 1992-ig hét kiadásban jelentek meg. Több kiadást ért meg a Magyar tragédia. Trianon című műve is. A Trianon 75 éve országos vitát kavart. Raffay Ernő emellett a hazai és nemzetközi sajtóban tudományos és tudománynépszerűsítő tanulmányokat közölt, több száz előadást tartott a Kárpát-medencében, Európában és az Egyesült Államokban, valamint Ausztráliában. Az erdélyiek főleg akkor kerülhettek személyes kapcsolatba Raffay Ernővel, amikor Koltay Gáborral társulva az Erdélyi Magyar Ifjak meghívására a Trianon-filmmel erdélyi körútra indult. Raffay Ernő műveivel a XX. század igaz történetének megírását és propagálását tűzte ki célul. Az 1990-es fordulat után azt hitte, és minisztériumi politikai államtitkárként úgy is cselekedett, hogy a szomszéd népeknél-nemzeteknél megértést, a magyaroknál gyógyírt talál ezekre a 88 évvel ezelőtt felszaggatott sebekre. Azonban még otthon, Magyarországon sem talált megértésre. Az Antall-kormány idején sem, amelynek államtitkára volt. „Az új körülmények között mi, Trianon áldozatai csupán annyit akarunk, hogy az akkori ígéretek és fogadalmak értelmében az utódállamokban önrendelkezési jogunk, a számunkra kedvező autonómiaformák megvalósulhassanak”, írta Sylvester Lajos. Ezeknek az eszméknek az érvényre juttatásában dr. Raffay Ernőnek elévülhetetlen érdemei vannak. Ezért kapja meg a Julianus Alapítvány díját. /Sylvester Lajos: A trianoni trauma – Laudáció Raffay Ernő történész Julianus-díja alkalmából. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./
2009. április 6.
Műveletlen, telekspekuláns, útszéli figura, félanalfabéta juhászból lett kalandor kiskirály, maffiózó, ugyanakkor politikus, pártelnök, államfőjelölt, tévé-műsorok kedvenc meghívottja, egyszemélyes sportnagyhatalom, eurómilliárdos üzletember – mindez Gigi Becali. Életpályája jól bizonyítja, hogy a romániai törvénykezési és erkölcsi káosz világát. Juhász volt, néhány frissen levágott állat húsát bevitte a piacra, a törvényszegés már kiskorától kezdve a vérévé vált. Először Hagi, az ismert focista adott neki 150 ezer dolláros kölcsönt, ezt a pénzt Becali csempészként megsokszorozta. A kilencvenes évek elején vásárolta az akkor olcsó telkeket. A telekárak robbanása után dollármilliomos lett. Időközben megjött Gigi Becali „politikai étvágya” is. Pártot vásárolt a levitézlett volt bukaresti polgármestertől, Viorel Listől, majd Gigi a mindenre kész médiának is köszönhetően rohamosan emelkedett, indult az államfőválasztásokon. A politikus „bojtár” pártja azonban minden lehetséges választáson megalázó eredményt ért el, mígnem a legutóbbi parlamenti választások után Becali kijelentette, visszavonul a politikától. Ekkor már számos bűnvádi eljárás fenyegette őt. Alapos volt a gyanúja annak, hogy 3,3 millió euróval rövidítette meg a Védelmi Minisztériumot azzal, hogy Ilfov megyei értéktelen területeket cserélt el a tárcával, utóbbi rovására. Azonban nem esett bántódása, mint ahogyan annak sem lett következménye. Élhelyre került a 300 leggazdagabb román listáján, 2006-ban a politikusok népszerűségi listáján a második helyre került, Traian Basescu államfő után. – Becali most letartóztatták, négy másik bűnözővel együtt. /Bogdán Tibor: Becalitól Becaliig. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
